Szabadidő

Horgászat

A Dráva folyó és holtágai horgászparadicsomnak számítanak. A folyó menti holtágak, az Ó-Dráva, valamint a Kis-bók gyönyörű környezetben helyezkedik el, ezáltal felejthetetlen élményekkel ajándékozzák meg a horgászni vágyókat. Horgászati lehetőségre horgászegyesületi szervezésben van lehetőség, de határfolyó, valamint többszöri határátlépő folyó lévén a horgászatot külön rendelkezések szabályozzák.

Vízitúrák a Dráván

A Dráva 149 és 162 folyamkilométer közötti szakasza alkalmas folyóvízi sportokra. E szakaszon szabadon lehet sporttevékenységet folytatni. A megújult barcsi hajókikötő számos drávai vízitúra kiindulópontja, az utóbbi években a kenutúrák is egyre népszerűbbek.

Barcson 2001 februárjában alakult meg a Vizisport- és Túraszakosztály, amely a bázisa a helyi vízisport életnek. A Szakosztály megalakulása a szabadidő eltöltésének új lehetőségét teremtette meg, a vizet, természetet szerető, a csendre vágyó emberek számára.

Tevékenységük komplexebbé vált, amikor a Szakosztály kibővítette profilját, ezáltal gyalog- és kerékpáros túrák szervezésére is vállalkozott. S1-8 napos szervezett vízitúráik március közepétől szeptember közepéig kerülnek megrendezésre. Gyalogos és kerékpáros, egynapostúráik Barcs környékén, a DDNP területén egész évben zajlanak, ezeken 5-60 km közötti távokon bemutatják a környék természeti. A túrákhoz eszközöket és szakképzett túravezetőket biztosítanak. Többnapos túrák esetén a szállást sátorhelyeken oldják meg. A vízitúrákat autó kíséri, ezen szállítják a túrázók csomagjait. A sátorhelyek több esetben messze esnek a lakott területektől, így szükség esetén a kisebb bevásárlásokat is lebonyolítják. További részletekért keresse fel a BVSE Vizisport és Túra Szakosztály honlapját:

Biciklitúra: Barcs-Drávatamási kerékpárút

Barcs a fővárosa a „Három folyó Nemzetközi Kerékpártúra” magyarországi, 230 kilométeres szakaszának.

A Három folyó kerékpáros túraútvonal egy INTERREG projekt részeként 2007-ben került kijelölésre Barcs és Mohács között, mint az országos „Dunántúli Határmenti” kerékpárút egyik része. A Három folyó elnevezés a kerékpáros turisták számára 2007 óta a kiváló természeti állapot, az érintetlen Dráva menti táj, az elevenen élő népszokások, a legmediterránabb magyar régió gasztronómiai és borturizmusát összekapcsoló fogalommá vált.

2019 őszén történt meg a műszaki átadása a Barcs és Drávatamási között elkészült új kerékpárútnak, amely egy 270 millió forintos pályázatból valósult meg. A fejlesztés Barcs város és a horvátországi Verőce-Drávamente megye együttműködésében létrejövő, határon átnyúló EV13 GAP projekt része, amelynek egyik célja az volt, hogy ezen szakasz megépítésével az EuroVelo 13 nemzetközi kerékpártúra-útvonal hazai része teljes egészében kerékpározhatóvá váljon. Ezzel a szakasszal összekapcsolódott a magyar és horvát hálózat.

Barcs a Dráva menti kerékpáros közlekedés valódi csomópontjává vált. Az egykori határsáv nyomvonalán, csodás környezetben, sokszor közvetlenül a Dráva mellett haladó új Barcs-Drávatamási kerékpárút aszfaltozott, 2,3 méter széles és a 9 kilométeri hosszú bicikliútja mentén egy pihenőhely is ki lett alakítva. A horvát oldalon kapcsolódik hozzá a barcsi határátkelő és a Jankovich-kastély közötti kerékpáros összeköttetés. A kastélynál kerékpáros állványt alakítottak ki, illetve szerszámokat is találnak a parkolóban a kerékpárok megjavításához. A környéken végig alacsony forgalom mellett igazán jó minőségű aszfalton lehet tekerni. A kastély után Bušetina, Okrugljača, Starogradački Marof településeket érintve egy érdekes gyalogos függőhídon lehet átkelni ismét a Dráván, így betekinthetünk a folyó holtági világába is. Az idelátogatókat az online tájékoztatás mellett információs tábla és magyar-angol, illetőleg horvát-angol nyelvű térképek is segítik.

Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ

A folyó mellett a térség másik legnagyobb természeti értéke a termálvízbázis. A gyógyfürdő 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos vize 1317 méter mélységből jut a felszínre, főleg mozgásszervi panaszok és gyulladások kezelésére alkalmas.

A barcsi gyógyfürdő története

1958-ban aközség belterületén végzett olajkutató mélyfúrás során melegvizet találtak. A 33 Celsius fokos, kénes termálvíz egy ideig szabadon elfolyt a vízelvezető árokrendszerbe, majd a községi tanács strand létesítését határozta el. Az első ütemben egy kisméretű gyermekmedence, és egy kb. 15 méteres „úszómedence” készült el. Ezek rövidesen szűknek bizonyultak, és kivitelezésük hiányosságai is jelentkeztek. 1968-ban lakossági összefogással új, 33 méteres úszómedence épült, és a fürdő működéséhez szükséges alapvető szolgáltatások is megjelentek. A strand területét többször bővítették, új gyermekmedencék épültek. Már a 70-es évek közepétől gondot jelentett a kút vízhozamának csökkenése. Az utóbbi két évtizedben csak kompresszor segítségével és hideg víz hozzáadásával lehetett a szükséges vízmennyiséget biztosítani. A strand területére tervezett rekreációs központtal összefüggésben új termálkút fúrását kezdték meg 2001 novemberében. A munka eredményeként 2002 januárjában 57 Celsius fokos, bő hozamú termálvízre bukkantak. Az új termálfürdőt 2005 júniusában adták át Dévényi Sándor építész tervei alapján.

A Barcsi Gyógyfürdő a régió egyik legújabb és legmodernebb fürdője, közel 3 hektáros területen a város tradicionális középpontjában épült fel. A korszerű létesítményben, színvonalas és barátságos környezetben pihenhetnek, gyógyulhatnak a vendégek. Az egész évben üzemelő fürdő fedett részén hat, kinti részén pedig egy medence folyamatosan várja a kikapcsolódni vágyókat, a nyári szezonban pedig további három szezonális medencét is használhatnak.

Szabadstrand

A drávai szabadstrand sportolásra, főzésre, sátorozásra alkalmas ligetes területével kellemes kikapcsolódást kínál a folyami vizet kedvelőknek. A Dráva magyarországi szakaszán a barcsi az egyetlen kijelölt szabadvízi fürdőhely.

A Dráva-hídtól keletre

A közúti Dráva-híd hídfőjétől keletre lévő homokos partszakaszon, a folyó viszonylag csekély vízmélységét kihasználva már a 19. század végétől fürödtek a barcsiak. 1922 júliusában Knoll János kereskedő 100 személyes kabinsort állított fel a parton, ezzel vette kezdetét a strand kiépítése. 1929-től a Barcsi Fürdőegyesület működtette, akik úszómestert és mentőcsónakost is alkalmaztak. Rövidesen cukrászda, tejcsarnok, élelmiszerüzlet és lacikonyha is kitelepült a strandidényre, a 2 holdas területet deszkapalánkkal vették körül, a kabinsort 140 személyesre bővítették. A part mentén padokkal szegélyezett sétautat vezettek végig. A strand kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen a II. világháborúig működött. A magyar–jugoszláv viszony enyhülése után, az 1960-as évek elején rövid ideig újra lehetett strandolni ezen a területen, de a létesítmények ekkorra már eltűntek. A Dráva-híd újjáépítését megelőző időben, az építkezés előkészítésével kapcsolatosan a strandolást betiltották. A híd melletti régi szabadstrandot 2005-ben újra megnyitották, 2009-ben pedig kiszolgáló létesítményeket is építettek.